Kisvárda város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Kisvárdai kistérség
Lakosság: 17750 fő
Terület: 35.91 km²
Népsűrűség: 494,29 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 45

Fekvése

Nyíregyházától 47 km-re északkeletre, a 4-es főút mellett, az ukrán határtól 22 km-re.

Nevének eredete

A település neve a magyar vár, erődítményből ered, mely kisebb váras helységet jelent. A középkorban Warda, Warada néven fordul elő az oklevelekben a település neve. Kisvárda nevében a "Kis" szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.

Története

A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja.

1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kun fejedelem támadását. A fényes győzelem emlékére a településen Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére templomot alapított.

A XII. század-ban, a határvédő szerep csökkenésével, Kisvárda a Gutkeled nemzetség tulajdonába kerül, amelynek egyik ágának névadójává vált.

Már ebben az időben is jelentős Kisvárda gazdasági szerepe, mivel rendszeresen tartanak heti vásárokat.

A város tulajdonosa a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421-ben városi joggal ruházták fel településüket.

1468-ban Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros, I. (Hunyadi) Mátyás király fő és titkoskancellárja jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban.

Az itt élők védelmét szolgálta a XV. század-ban megindult várépítés, mely vár romja ma a város kulturális életének központja. A XVI-XVII. század háborús évszázadai, az Európában lejátszódó gazdasági átalakulás hátrányosan hatottak Magyarország gazdasági fejlődésére. Ebben a korszakban a kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt. A település gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1591-ben megalakult a város első céhe, a Csizmadiacéh.

Két évszázados pangást követően, a polgárosodás hozott új lendületet Kisvárda életében. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a település lélekszáma egy évszázad leforgása alatt megötszöröződött. Kisvárdán bankok, ipari és kereskedelmi vállalkozások jelentek meg, fellendült a kereskedelmi élet. E fejlődésnek köszönhető, hogy Kisvárda urbanizációs szintje ma is négyszerese a megyei átlagnak, s az iparban foglalkoztatottak aránya is kétszerese a dinamikusan fejlődő megyeszékhelynek, Nyíregyházának.

A gazdasági fejlődés ilyetén mértékéhez nagyban hozzájárult a betelepedő zsidó lakosság, kiknek aránya település 1/4-t tette ki. A második világháború emberpusztítása semmisítette meg az itt élőket, a kisvárdai gettóból, mintegy 4000 zsidót indítottak útra Hitler halálgyáraiba, zömmel Auschwitzba. A II. világháború után a kommunista hatalomátvétel igyekezett elpusztítani az itt kialakult polgári értékeket.

Az újabb fellendülésre e század hatvanas éveiben került sor, melynek eredményeképpen Kisvárda 1970-ben ismét városi rangra emelkedett. A gazdasági fejlődés sem maradt el, számos üzem telepedett meg Kisvárdán. Napjainkra Kisvárda gazdasági szerepe mellett a kulturális élete is kimagasló, 1989-óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont Kisvárda.

Gazdaság

Várda Drink (szeszgyártás)
GE Hungary (elektronika,világító testek)
Karp Andrea(top modell)

Nevezetességei

Zsinagóga
Kisvárdai vár (ma színház)
Rétközi Múzeum
Várfürdő
Római Katolikus Templom
Református Templom

Testvérvárosai

Románia Kézdivásárhely
Németország Hildburghausen
Németország Prien am Chiemsee
Izrael Karmiel
Szlovákia Királyhelmec
Lengyelország Strzyzow

Kisvárda szülöttei

dr. Béres József gyógyszerész, orvos, kutató, a Béres csepp feltalálója
Dion Marianna színésznő, énekesnő
Frigyesi József orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora
Járóka Sándor, id. prímás, zenekarvezető, a Népművészet Mestere
Halasi Béla közgazdász
Nagy Sándor Színművész, Énekes (Adagio)
Nagy Lóránt Színművész
Papp István nyelvész, egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora
Radó István filmújságíró, dramaturg, a magyar filmújságírás egyik úttörője
Rápolthy Anna színésznő
Sirály Ferenc orvos, tüdőgyógyász, az orvostudományok kandidátusa
Vadász Lipót jogász, politikus
Vecsei Géza villamosmérnök, Kossuth-díjas
Zsindely Ferenc jogász, író, miniszter

Következő községek

További községek